Természeti értékek

Természeti értékek

Honti Szakadék

Börzsöny északi szegletében egy természetes földtani szelvény tárja fel a hegység vulkanizmus előtti múltjának részleteit. A mély szakadék végét vízesés színesíti. A szakadékban gyalogolva először alighanem mindenkinek a sűrű, kellemetlenül „ragaszkodó” növényzet fog feltűnni. Azonban az ösvény jól járható, a patak gázlójának keresztezése után még egy lépcső is segíti a haladást. A rövid szakadék végében kis vízesés csobog, melynek magassága 2-3 méter. A szűk szurdokból érkező víz egy környezeténél keményebb, meszes-agyagos lépcsőn bukik alá. Fölötte korlát akadályozza meg a továbbhaladást (és azt, hogy a nagyobb hordalék a vízesésbe mosódjon). Az ösvény végigjárása a főúttól kb. 5-10 percet vesz igénybe, mellette pihenőhelyet is kialakítottak. Néhány információs tábla teszi lehetővé az ismeretszerzést. A patak csak rövid utat tesz meg forrásától, stabil mellékvízfolyásai nincsenek, ezért gyakran kiszárad – ennek megfelelően a vízesésben többnyire csak hóolvadás vagy csapadékos időszakok után gyönyörködhetünk. A kerítés túloldalán még néhány méteren keresztül kitart a különleges látványvilág: további két kisebb vízesést rejt a mederbe dőlt, mohos fáktól egyre áthatolhatatlanabb szurdokfolyosó. A Börzsönyt vulkáni vidékként ismerjük, de mi lehetett a helyén a magma anyag felszínre jutása előtt? Amint a mai Kárpát-medencét, a Börzsöny területét is óceánok, máskor tengerek borították. A vulkanizmus beindulását megelőzően sekély tenger hullámzott e vidéken: a kis mélység általában a tengervízi hordalékok, üledékek felhalmozódásának kedvez. A mai Hont környékén kavicsos, agyagos, homokos üledékek rakódtak le 20-25 millió éve – ezek tárulnak fel a 30 méteres magasságot is elérő falakban. A Honti-szakadékba lépve nem találkozunk a Börzsönyben megszokott, tömbös megjelenésű, sötét andezit sziklákkal. Helyettük csillámos, homokos agyagmárga (azaz honti slír), homokos agyag és jóval keményebb meszes agyag bukkan elő. Többségében aprószemcsés kőzetek vesznek körül. A természetes módon feltárult rétegek korallok, kagylók, csigák kövületeit rejtik, de mamutcsontot is találtak már bennük. És hogy hogyan keletkezett a szakadék? A benne csordogáló Zátori-patak alakította ki. A vízfolyás egykor a völgy felső szakaszánál nyugat felé fordult, hogy a Parassapuszta irányába tartó völgyön keresztül érje el az Ipolyt. Azonban az 1700-as évek végén egy hirtelen jött, hatalmas zápor nyomán olyan erővel száguldott le a patak, hogy áttörte, kimosta a kevésbé ellenálló – és már korábban is ostromolt – kőzeteket. Ezzel rövidebb utat nyitott magának az Ipoly felé. A felszínformálódás természetesen nem áll meg, így napjainkban is tart.


Ipoly

Az Ipoly bizonyos szakaszai kimaradtak a szabályozásból. Ilyen az Ipolyszög – Hont közötti 30 kilométeres szakasz, amelynek közel 3000 hektár kiterjedésű területét védi 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A törvényes oltalom 2001 óta nemzetközi elismertséggel párosul a Ramsari Egyezmény révén. A folyóvölgy sajátossága, hogy ez egyike hazánk kevés kétoldalú (bilaterális) ramsari területeinek is, bár a szlovákiai Poiplie csupán 450 hektárt foglal magába. A természetvédelmi törekvések korántsem a rezervátum-elmélet kiteljesedését jelentik. A hagyományos tájhasználat sokszor épp az értékes flóra és fauna fennmaradását szolgálja, így nem véletlen, hogy az Ipoly-völgyben extenzív rétgazdálkodást folytatunk saját legelő állatállománnyal, amely egyben az őshonos magyar szürke marha génmegőrzését is biztosítja.


Kozarek tó

Egy mára már kiszáradó tavacska a falu északkeleti felén. Vizét az egykori vasút megmaradt töltésén készült zsilipen áteresztett áradó Ipoly folyó, a belvíz, és a számos apró forrás táplálta. Nádasában több védett madárfaj lel menedéket. Az úgynevezett Újtelep felőli oldalán található Magyarország egyetlen összefüggő éger erdeje, melyet 10 éve kivágtak ki. Az erdő azóta újra kezdi megtalálni régi formáját, és lombozatát újra birtokba veszik a madarak.